2017. március 9., csütörtök

Projekt fenntartás: természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdőív



Beszámoló az „Együtt az egészséges életmódért” című projekt
projektfenntartási időszakában történő együttműködésről
Győri Radnóti Miklós Általános Iskola – Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola
TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119
A TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119 számú Együtt az egészséges életmódért című projekt lezárása után legalább két tanéven keresztül a tantárgyfejlesztés során kialakított délutáni „Egészség-tudatos életmód” programunkat folytatjuk. A kapcsolattartás a partneriskolával ebben az időszakban is biztosított, hiszen a modern technika eszközei, a személyes találkozók, közös táborozás, versenyek, pályázatok szervezése mind a közös munka zálogai.
Mindkét iskola a környezeti nevelése terén kiemelten kezeli a környezeti fenntarthatóságot, nagy gondot fordít arra, hogy a tanulók mindennapi tevékenységük során képesek legyenek az összetett természeti, társadalmi, gazdasági ellentéteket felismerni és kezelni. Előtérbe helyezzük azokat a tanulásszervezési módszereket is, amelyek tanórai kereteken kívül alkalmat teremtenek arra, hogy tanulóink környezettudatos szemlélete erősödjön. Erre nagyon jó lehetőséget biztosított a fent említett Testvériskolai projekt, melyben tanulóink a személyes találkozás során, valamint a modern technika által biztosított eszközök segítségével kölcsönösen megismerkedhettek a testvériskola természet- és környezet-védelemmel kapcsolatos céljaival.
Mindkét iskola Pedagógiai Programjában szerepel a környezeti fenntarthatóság, természetvédelem.
Az iskolai környezeti nevelés elvei a győri Radnóti Miklós Általános Iskolában:
„A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítani, amelyben hangsúlyt kap a környezettudatos életmód. Változatos módszerekkel kreatív, együttműködésre alkalmas, másokért felelős magatartású, döntéshozásra és konfliktus - kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.”
(Idézet Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Pedagógiai programjából)
Az iskolai környezeti nevelés elvei az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskolában:
Nevelőmunkánk során környezettudatos magatartás és életvitel elsajátíttatására törekszünk, mely elősegíti az élő természet fennmaradását.
Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés során célunk annak megvalósítása, hogy tanulóink számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá.
(Idézet az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programjából)
Tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az élet valódi ügyeivel, elengedhetetlen, hogy saját maguk tapasztalják meg a problémákat, azok összefüggéseit és próbáljanak választ találni rájuk, azaz a tanulók legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggését.
A Testvériskolai projektünk fenntartási ideje alatt, a 2015/2016-os tanév végén a tanulók kérdőívet tölthettek ki a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatban. 45 db kérdést tettünk fel tanulóinknak a természet- és környezetvédelem, környezettudatos magatartás témakörből. Összesen 89 tanuló válaszolt a feltett kérdésekre. Az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskolából 55 tanuló, 61,8%-ban, míg a győri Radnóti Miklós Általános Iskolából 34 tanuló töltötte ki a kérdőívet. Ez a részvételi arány 38,2%-a volt.
A természetfilmeket is érintettük témaként a program megvalósítása során. Filmnézési szokásaikról kérdeztük tanulóinkat: Szoktál-e dokumentumfilmet nézni a természetről? A megadott válaszok alapján mondhatjuk, hogy a válaszadók 20,2%-a gyakran, 68,5%-a ritkán néz természetfilmeket. 11,2%-uk egyáltalán nem néz dokumentumfilmeket a természetről, mert nem érdekli őket.
A környezetvédelem fontos eleme a programnak, az intézmények alapelveinek. Szeretnénk környezettudatos magatartásra nevelni tanulóinkat. Ehhez járul hozzá, hogy tanórákon, illetve szabadidős foglalkozásokon beszélgetünk a környezetvédelemről, és cselekedtetjük tanulóinkat, így téve mindennapi tevékenységgé környezetünk ápolását, a természet védelmét. Kérdésünk arra irányult, hogy vajon a diákok magánbeszélgetései során témaként felmerül-e a környezetvédelem. A bejelölt válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy 26,1%-uk beszélget rendszeresen, 10,2%-uk gyakran, és 63,6%-uk néha a környezetvédelemről.
A magyar családok egyre kevesebb könyvet tartanak otthon, ennek oka lehet: érdeklődés-vesztés, az infokommunikációs technológia fejlődése, és térhódítása, a könyvek beszerezhetőségének korlátai (anyagi korlátok vagy a piac nagyvárosokra történő koncentrálása), időhiány – ami kialakítja a „miért vegyem meg, úgysem jut idő rá, hogy elolvassam” magatartást. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a diákjaink otthonában tartott könyvek között vannak-e természettel kapcsolatosak. 24,1%-uknál nincsenek ilyen jellegű könyvek, 60,9%-uknak van néhány darab, és 14,9-uk mondta azt, hogy sok természettel kapcsolatos könyvük van.
Iskolai környezetvédelmi ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának egyik legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés, melyet nemcsak az iskolában és településszinten kell alkalmazni, hanem fontos nevelési célunk ennek otthoni megvalósítása is. Ezért arra törekszünk, hogy tanulóink otthon is próbálják szelektíven gyűjteni a hulladékot. Erre vonatkozóan is fogalmaztunk meg kérdést. 37 tanuló, a tanulók 42%-a szelektíven gyűjti otthon is a hulladékot. 29 tanuló, a megkérdezettek 33%-a néha igen, néha nem. 22 tanuló, azaz 25% nem gyűjti otthon szelektíven a hulladékot.
A használt étolaj felhasználási szokásaikra vonatkozóan is megkérdeztük tanulóinkat. Legtöbben, 39 tanuló, azaz közel 45% külön gyűjti és elviszi a hulladékudvarba vagy egyéb átvevő helyre. 22 tanuló (25%) üvegbe, flakonba téve dobja kukába. Viszonylag magas még azoknak a tanulóknak az aránya (közel 30%), akik kerti növényekre, lefolyóba, vagy a WC-be öntik a használt olajat.
A tanulók többsége tudja és ismeri, hogy melyek azok a leggyakoribb anyagok, melyekkel szennyezik a természetes vizeket. 74 tanuló (84%) gondolja úgy, hogy a leggyakoribb szennyező anyag az olaj, 48 tanuló (54%) gondolja úgy, hogy a második leggyakoribb természetes vizeket szennyező anyag a műtrágya. Vannak tanulók, akik szerint a kidobott gyümölcsök, zöldségek képezik a harmadik leggyakoribb szennyező anyagot (26%). Papírt a tanulók 21%-a tartja a természetes vizek szennyezőjének.
A savas esők kialakulásának okairól is megkérdeztük a tanulókat. A tanulók közel 40%-a gondolja úgy, hogy a savas esők kialakulásának elsődleges oka a szén-dioxid. 35,2% a kén-dioxidot tartja a savas esők okozójának. 14 tanuló (16%) a metánt tartja felelősnek a savas eső kialakulásáért. Mindössze a tanulók 9%-a szerint az ammóniagáz miatt alakul ki a savas eső.
Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik az a probléma, hogy mely növények érzékenyebbek a savas esőre. A legtöbben úgy gondolják (40%), hogy a gabonafélék a legérzékenyebbek a savas esőre. Viszonylag sok tanuló (31%) tartja a savas esőre érzékenynek a lombhullató fákat. A tűlevelű fák és a gyomnövények érzékenységére a tanulók 30%-a szavazott.
Lényeges kérdés a 21. században a Földet körülvevő ózonpajzs szerepe és védelme. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a tanulóink tisztában vannak-e az ózonpajzs szerepével, elhelyezkedésével és tudják-e, hogy mi okozza elvékonyodását. Ki kellett választani több állítás közül azokat, melyek szerintük igaz állítás. Legtöbben, összesen 37 (42%) tanuló gondolta igaznak, hogy az ózonpajzs elvékonyodása növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét. Azt a tényt, hogy az ózonpajzs megvédi a Földet a világűr hidegétől a tanulók 27%-a gondolta. De azt is sokan vélték igaznak (25%), hogy az ózonpajzs elvékonyodását emberi tevékenység okozza.
A szmog kialakulási helyéről úgy gondolja a tanulók több, mint fele, hogy a nagyvárosokban alakul ki. Meglepő, hogy a válaszolók 15%-a gondolja úgy, hogy az erdők közelében alakul ki.
A tanulók nagy százaléka (61,4%) tudja, hogy a tengerbe ömlő kőolaj veszélyezteti az élővilágot. Sajnos 14 tanuló (16%) úgy gondolja, hogy a kőolaj lesüllyed a tenger aljára, és ezért nem is veszélyezteti az élővilágot.
Az előző kérdéssel függ össze az a kérdés, hogy szükség van-e a tengeri élővilág védelmére. A tanulók 81,6%-a tudja, hogy védeni kell a tengerek élővilágát. Három tanuló szerint nem kell vigyázni a tengerek élővilágára, mert az emberek a szárazföldön élnek.
A talaj minőgének romlását a tanulók 68,6%-a a műtrágyák használatában látják. 31,4%-uk az istállótrágyát okolja.
Természeti ismereteikre is rákérdeztünk. Azt is szerettük volna megtudni, hogy tanulóink szerint hány madárfaj él Magyarországon. A tanulók 41,4%-a vélte úgy, hogy ez a szám 100 és 200 közé esik. 31% tippelt úgy, 200 és 300 közötti madárfaj él hazánkban. A tanulók 51,4%-a gondolja úgy, hogy a madarakat azért gyűrűzik, hogy vonulásukról gyűjtsenek adatokat. 21% szerint azért gyűrűznek, hogy megtudják hol élnek.
Megkérdeztük, hogy mikor okoz nagyobb természeti kárt a vadász. Legtöbben (56,8%) szerint akkor a legnagyobb a természeti kár, ha rétisast lő le. Legkevesebben gondolták úgy, hogy veréb lelövése a legnagyobb a kár. 12,5% szerint egy madár lelövése nem számít kárnak.
Arra a kérdésre, hogy mikor keletkezik nagyobb zavar az életközösségben, 54,5% a rétisasok kipusztulását nevezte meg, 33% a verebek kipusztulásában látja a nagyobb problémát, de 12,5% szerint nem baj, ha kipusztul egy faj, marad még elég madárfaj.
Az erdők és a fák élettani hatására, fontosságára is kíváncsiak voltunk. Arra, hogy milyen hatása van annak, ha egy meredek hegyoldalon teljesen kivágják az erdőt. A tanulók közel két harmada tudja, hogy kedvezőtlen hatása lesz a fák kivágásának, mert az esővíz akadály nélkül mossa le a termőréteget. 20,7% szerint közömbös, ha kivágják az erdőt, mert úgy gondolják, hogy is újra nő az erdő.
Arra a kérdésre, hogy miért okoz károkat a fakitermelés, legtöbben (55,8%) az árvízveszélyt jelölték meg. 44,2% gondolja azt, hogy eltűnik a termőtalaj.
Megkérdeztük, hogy mi a Vörös Könyv, a három válaszadási lehetőség közül közel azonos arányban válaszoltak a kérdésekre.
Arra a kérdésre, hogy miért kell fákat ültetni, legtöbben az oxigéntermelő hatását jelölték meg. 48,9% a levegő szén-dioxid megkötését tartja fontosnak. 46,6% a pormegkötő hatását is fontosnak tartotta.
Mézhez kapcsolódóan is szerepelt kérdés. A tanulók 80,7%-a tartja az akácmézet a legkiválóbbnak. Legkevésbé jófajta méznek a csalánból készült mézet gondolja.
Ökológiai lábnyomra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hallottak-e az ökológiai lábnyomról. 51,7%-uk hallott róla, közel 18,4%-uknak rémlett valami, a tanulók közel egyharmada nem hallott róla. Azt, hogy mit mutat meg az ökológiai lábnyom, azt a tanulók 56,3%-a tudja, azaz az egy főre eső káros környezeti hatások összessége. 13,8%-uk úgy gondolja, hogy ez egy élőlény lábnyoma. Megkérdeztük, hogy tudják-e, hogy van-e olyan internetes alkalmazás, amelyikkel kiszámítható ökológiai lábnyom. A tanulók 51%-a tudja, hogy van ilyen alkalmazás, de 34% nem tud ilyen alkalmazásról.
Arra a kérdésre, hogy hallottak-e a globális felmelegedésről, a tanulók 60% azt válaszolta, hogy igen, mindössze 7% nem hallott róla.
A 21. század másik környezeti problémája az üvegházhatás. A tanulók 36%-a szerint a szén-dioxid felelős az üvegházhatás kialakulásáért. Viszonylag magas azon tanulók aránya, akik szerint a vízgőz okozza az üvegházhatást. A nitrogént és a metánt a tanulók összesen 18%-a jelölte meg. Az üvegházhatás jelentésére vonatkozóan a tanulók 57%-a tudta a jó választ. Voltak olyan tanulók is (5 fő), akik szerint az üvegházhatás a Föld légkörének lehűlését okozza.
Az előző kérdésekhez kapcsolódva azt tudakoltuk, hogy a Föld klímaváltozása milyen következményekkel jár. A tanulók kicsivel több, mint fele (51,2%) válaszolta azt, hogy az óceánok vízszintje növekedni fog. 23,3%-uk vallja, hogy klímaváltozás megemeli Magyarország hőmérsékletét.
Megkérdeztük, hogy az üvegházhatás és a közlekedés kapcsolatba hozható-e. A tanulók 57%-a mondja azt, hogy igen, 43%-uk azt mondta, hogy nincs összefüggés.
További kérdés vonatkozott arra, hogy van-e a klímaváltozásnak olyan hatása, hogy csökken a Föld eltartó képessége, azaz kevesebb lesz az élelmiszer. A tanulók 63,6%-a mondta azt, hogy csökkeni fog a Föld eltartó képessége.
A következő kérdésblokk az energiahasznosításra, energia fajtáira vonatkozott.
Ki kellett választani a felsorolásból, hogy melyik megújuló energiaforrás. Legtöbben a fát választották (38,6%), a kőolajat a tanulók 37,5%-a választotta.
A háztartásban felhasznált energiákról kérdeztük tanulóinkat. A tanulók többsége (39,8%) szerint a háztartásban a legtöbb energiát a hűtőszekrény, TV és a számítógép működtetése okozza. 27,3% válaszolta, hogy a legtöbb energiát a meleg víz előállítására használjuk fel.
A szélenergiával kapcsolatban azt tudakoltuk meg, hogy a szélgenerátor közvetlenül mit állít elő. A tanulók 57,5%-a véli úgy, hogy villamos energiát.
A következő kérdés a nem megújuló energia fajták ismeretére kérdezett rá. Ki kellett választani a felsoroltak közül a nem megújuló energiafajtákat. Legtöbben (52,3%) az atomenergiát és a geotermikus energiát jelölték meg. Voltak olyan tanulók is, akik nem megújuló energiaforrásként jelölte meg a napenergiát és a szélenergiát.
Ezzel kapcsolatosan tettük fel azt a kérdést, hol érdemes szélgenerátort telepíteni. A tanulók közel 70%-a mondja azt, hogy minél magasabbra telepítik, annál jobb.
Arra a kérdésre, hogy a napelem mikor termeli a legtöbb energiát, a tanulók harmada válaszolta, hogy zivatar előtt, tiszta napsütéses időben. Ennél többen, 40,7% gondolja úgy, hogy zivatar után, tiszta napsütéses időben.
Azt is megkérdeztük, hogy a biomasszát csak tüzelésre lehet-e használni. A válaszokból kiderült, hogy a tanulók egyharmada azt mondja, hogy csak tüzelésre. Ennél többen gondolják azt, hogy tüzelésre és villamos energia előállítására is lehet használni.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy tudják-e tanulók, hogy melyik az az energiaforrás, melynek felhasználásakor nem kerül a környezetbe szennyező anyag. A tanulók 61,4%-a választotta első helyen a napenergiát, 42% a szélenergiát jelölte meg.
A kérdésekre adott válaszok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy tanulóink többsége tájékozódott a természet- és környezetvédelem témakörben De látnunk kell azt, hogy van még teendők a fenntartható fejlődés, környezetvédelmi nevelés terén. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a Föld és az ember kölcsönhatásban vannak egymással. A globális kulcsfontosságú kérdések hatnak egymásra, a múlt, jelen és jövő összefonódnak. Fontos nevelési feladatunk annak a szemléletnek a kialakítása tanulóinkban, hogy személyes sorsuk és a bolygó jóléte elválaszthatatlan egymástól.

Iregszemcse, 2017.03.09.                                           
                                                                                     Gyócsi Edit igazgató
                                                                                     szakmai vezető

2015. március 13., péntek

Kisalföld cikk


2015. január 16., péntek

Korcsolyázás

A korcsolyázás főleg szabadtéri sport, nagy előnye, hogy növeli a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességét. A friss levegőn való mozgás gyorsítja a vérkeringést. Eloszlatja a stresszhelyzetek alatt felgyülemlett feszültséget, az idegi fáradtságot és a kimerültséget. Fokozza a vitálkapacitást és a terhelhetőséget. Fejleszti az egyensúlyérzéket és a koncentrálóképességet. A korcsolyázók gyorsaságra, kitartásra tesznek szert, megtanulják gazdaságosan felhasználni, beosztani erejüket.
Egy angol orvosi kutatás alapján a korcsolyázás az első három tevékenység között található a fittség és a jó közérzet terén!
Mindezek megvalósítása érdekében január 16-án kilátogattunk a győri Műjégpályára.

2015. január 12., hétfő

Egyforma, mint két tojás

A kicsit talányos cím mögött az evolúció környezeti kihívásokra adott válasza található: azonos tulajdonságokkal reagál az élővilág a megegyező környezeti feltételekre. Ennek bemutatása mellett ismét szó esett a környezeti szennyezésnek az élővilágra, a biodiverzitásra adott válaszára is. Ezúttal is PPT, valamint videó színesítette a foglalkozást, melyet most is nagy érdeklődéssel hallgattak a gyerekek. 

2015. január 9., péntek

”Pacem et Terris” - Békét a Földön

A foglalkozás elején az egészségnevelés fogalmát tisztáztuk, majd a lelki egészség és a béke összefüggését. Megtekintettünk egy filmrészletet: Perlapace Hungárian: Miért akarunk békét címmel.
  • Miért fontos napjainkban is a béke? 
  • Mi a világszerte ismert jelképe?
A foglalkozás végén a tanulók önállóan is készítettek jelképeket.

2015. január 5., hétfő

Biodiverzitás

A biodiverzitás, magyarul a biológiai sokféleség az élőlények öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át az egyes fajokon belüli genetikai variációkészletig (genetikai sokféleség). Nemcsak a Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlényegyüttesek változatosságát is értjük alatta. Az ökológia tudománya foglalkozik a biodiverzitással. Napjainkban azonban a biológiai sokféleséget az emberi kapzsiság, nemtörődömség veszélyezteti. Ennek apropóján foglalkoztunk a témával, beszéltük meg a veszélyeket, és azt, hogy nekünk milyen teendőink vannak a biodiverzitás megőrzése érdekében.

2014. december 17., szerda

Adventi kézműves- foglalkozás

2014. december 17-én adventi kézműves-foglalkozást tartottunk. A tanulók kedvükre választhatták meg mit szeretnének készíteni. A legtöbben különböző technikákkal karácsonyi üdvözlőlapokat és ajándékkísérő kártyákat készítettek. Voltak, akik hópelyheket csináltak a téli dekorációhoz, és karácsonyfadíszeket is többen készítettek. A barkácsolás közben a szeretet ünnepéről beszélgettünk. A díszeket másnap a gyerekek örömmel akasztották fel az iskola karácsonyfájára.

2014. december 11., csütörtök

Karácsonyi ÖKO-Kuckó

A foglalkozáson többnyire a gyerekek által előre összegyűjtött anyagokból készítettünk:
  • -          karácsonyi díszeket
  • -          ajándékot
  • -          képeslapot
  • -          üdvözlőkártyát

Közben megbeszéltük az újrahasznosítás, újra használat közötti különbséget, ezek előnyeit, lehetőségeit, környezeti hatásait.

Reflexió: A gyerekek elég jól ismerik lehetőségeiket az újra használat, újrahasznosítás terén, de volt ami meglepetést okozott nekik, hogy milyen egyszerűen hasznosíthatjuk még – kímélve ezzel környezetünket.






2014. december 9., kedd

Önkéntesség

Az önkéntesség…
.…olyan tevékenység, melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. Az önkéntes nem elsősorban saját családjának segít, munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben for-profit szervezet (cégek , vállalkozások) keretein belül. Előnye, hogy elősegíti a társadalmi beilleszkedést, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a teljes foglalkoztatottsághoz. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében.

2014. december 5., péntek

Karácsonyváró Mikulás-délután

A karácsonyvárás hangulatában egy játékos, mozgásos délutánt töltöttünk együtt december 5-én.
A szabadidős foglalkozás része volt egy egészséges életmódhoz kötődő kérdőív kitöltése „Nagy Mikulás Egészség-teszt „ címmel. A kérdőív tudnivalói a testi és lelki egészséghez egyaránt kapcsolódtak.
A tanulók jól tudták hasznosítani a tanév foglalkozásain megszerzett ismereteket.
Az elméleti versengést vidám székfoglaló, majd táncos mulatság követte.
A délután ünnepélyességét emelte a mézeskalácsokkal közösen feldíszített karácsonyfa.

2014. december 4., csütörtök

Takarítsunk kívül, belül

A foglalkozást gondolattérképpel kezdtük, melyből kiderült, kinek mit jelent a takarítás. A legtöbb diák a hétköznapi, háztartásbeli takarításra gondolt elsősorban, de akadtak olyanok is, akiknek saját testük is eszükbe jutott.
Bővítettük a kört, és környezetünk takarításán túl testünk külső és belső (lelki) tisztántartásának fontosságát és lehetőségeit jártuk körül.

Reflexió: A gyerekek ismeretei elég hiányosak a szervezetükben felgyülemlett méreganyagok eltávolításának lehetőségei és a saját lelkük gondozását illetően, de nyitottak voltak.



2014. december 2., kedd

Előadás az Európai Unióról

Az előadás az Európai Unió létrejöttének történelmi gyökereit mutatta be a tanulóknak. Beszélni kellett a 2. világháborúról, hisz még a 8. osztályos tanulók sem tartottak itt a történelmi tananyagban.
A világ kettéosztottsága, a hidegháborús időszak Nyugat-Európa integrációjához vezetett.
Meg kellett ismertetni a tanulókkal a gazdasági együttműködés előnyeit, az érintett országokat, majd a bővítés folyamatát.

2014. november 27., csütörtök

Tápanyagok, Vitaminok

Az egészséges táplálkozás témakörén belül a vitaminokkal foglalkoztunk.
A diákok előzetes tudásának felmérése után internet segítségével gyűjtöttük össze a pontos információkat a legfontosabb és legismertebb vitaminokról:

  •  miben oldódik
  •  miért fontos, feladata
  • hiánybetegségei, tünetei
  • napi szükséglet
  • miben található, hogyan jut a szervezetünkbe

Ezen információk segítségével összesítő táblázatot készítettek a gyerekek.

Reflexió:  Akadnak, akiknek a az internet adat-dömpingje még mindig problémát okoz, de olyanok is vannak, akiknek az előző témakörben való kutakodás még nehézkes volt, viszont ezt a feladatot már kevés segítséggel is megoldotta.





2014. november 25., kedd

Családom és egyéb állatfajták

A mai foglalkozást nagyon vártuk. Jó volt beszélgetni arról, hogy kinek mi a hobbija, miért pont azt választotta.  Kiderült, hogy azért az olvasás nem olyan népszerű a fiatalok körében.
Foglalkozást vezető tanárunk Gerald Durrell : „Családom és egyéb állatfajták” című könyvét hozta be. Részleteket olvasott fel, amin jókat derültünk. Remek könyv!!! Érdemes lesz elolvasni!
Utána rajzokat készítettünk a könyvvel kapcsolatban. Nagyon jól sikerültek!

2014. november 20., csütörtök

Go-go-go! – Mozgásszegény életmód következményei

A foglalkozáson a következő témákat dolgoztuk fel:

  • a mozgás szervrendszerének aktív és passzív „szereplői”
  • a mozgás hatása a testre, lélekre
  • mozgás hiánya testre (mozgás-, keringés- és légzés szervrendszerére) és lélekre

Reflexió: A gyerekek elég sok ismerettel rendelkeztek már a témában, feladatom többnyire csak a tudásuk rendszerezése volt.




2014. november 18., kedd

Az egészséges európai tudat

A tanulók megismerkedtek az Európai Unió létrejöttének folyamatával, a közös múlt, a közös gyökerek máig ható jeleivel.
Az Európai Unió országainak állampolgárai a sok különbözőség mellett azonos értékrendre törekszenek. Az európai virág szirmaiba az európai tudat formálódó, egyre inkább tudatosuló értékei kerültek be: pl. önkéntesség, tolerancia, együttműködés, emberi jogok, környezeti tudatosság, stb.

A virtuális világ veszélyei

A mai foglalkozáson nagyon jót beszélgettünk a társas kapcsolatokról, a barátságról, az internet szerepéről. Kis csoportokban beszélgettünk először arról, hogy kinek mi a fontos a barátságban. Szituációs játékokat játszottunk, jókat nevettünk.

2014. november 16., vasárnap

Közös kirándulás Budapesten


2014. november 26-án az iregszemcsei testvériskola diákjaival közös kiránduláson vehettünk részt országunk fővárosában. A délelőtti órákban találkoztunk kirándulásunk első állomásánál, az Országház előtt, melyet Steindl Imre tervezett neogótikus stílusban.

2014. november 11., kedd

Verespatak

A mai foglalkozáson megismertük a verespataki aranybánya történetét. Soha nem hallottunk még a ciánszennyezésről! Megkerestük a neten, hogy mi is az a cián, utána megnéztük a térképen, hol található Verespatak. Majd a környezetszennyezés útját is végigkísértük. A Szamos, és a Tisza mentén olyan környezetszennyezés érte az élővilágot 2000 februárjában, hogy sok-sok év kellett ahhoz, hogy újból „talpra álljon” a természet. A Greenpeace aktivistái is felemelték a hangjukat és tüntettek a verespataki aranybánya megnyitása ellen. Jó volt látni a filmeken, hogy milyen sok embernek fontos a KÖRNYEZETVÉDELEM!!!!

2014. november 4., kedd

Greenpeace

A mai foglalkozáson egy új szervezettel ismerkedtünk meg. Soha nem hallottunk még a Greenpeace-ről és a Greenpeace aktivistákról! Csoportmunkában gyűjtöttünk információkat a szervezetről, majd plakátot készítettünk. Fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon is vannak aktivisták! A bálnavadászatról megnéztünk egy filmet, melyet mindannyian elítéltünk! Ismét úgy indultunk haza, hogy „ÚJAT” tanultunk!