Beszámoló
az „Együtt az egészséges életmódért”
című projekt
projektfenntartási időszakában történő együttműködésről
projektfenntartási időszakában történő együttműködésről
Győri Radnóti Miklós Általános Iskola –
Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola
TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119
A TÁMOP-3.3.14.A-12/1-2013-0119
számú Együtt az egészséges életmódért című projekt lezárása után legalább két
tanéven keresztül a tantárgyfejlesztés során kialakított délutáni „Egészség-tudatos
életmód” programunkat folytatjuk. A kapcsolattartás a partneriskolával ebben az
időszakban is biztosított, hiszen a modern technika eszközei, a személyes
találkozók, közös táborozás, versenyek, pályázatok szervezése mind a közös
munka zálogai.
Mindkét iskola a
környezeti nevelése terén kiemelten kezeli a környezeti fenntarthatóságot, nagy
gondot fordít arra, hogy a tanulók mindennapi tevékenységük során képesek
legyenek az összetett természeti, társadalmi, gazdasági ellentéteket felismerni
és kezelni. Előtérbe helyezzük azokat a tanulásszervezési módszereket is,
amelyek tanórai kereteken kívül alkalmat teremtenek arra, hogy tanulóink
környezettudatos szemlélete erősödjön. Erre nagyon jó lehetőséget biztosított a
fent említett Testvériskolai projekt, melyben tanulóink a személyes találkozás
során, valamint a modern technika által biztosított eszközök segítségével
kölcsönösen megismerkedhettek a testvériskola természet- és
környezet-védelemmel kapcsolatos céljaival.
Mindkét iskola
Pedagógiai Programjában szerepel a környezeti fenntarthatóság,
természetvédelem.
Az iskolai környezeti nevelés elvei
a győri Radnóti Miklós Általános Iskolában:
„A diákok számára olyan oktatást
kell az iskolának biztosítani, amelyben hangsúlyt kap a környezettudatos
életmód. Változatos módszerekkel kreatív, együttműködésre alkalmas, másokért
felelős magatartású, döntéshozásra és konfliktus - kezelésre és megoldásra
képes készségeket kell kialakítani. Mindezek megkívánják az új értékek
elfogadását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók
meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.”
(Idézet
Győri Radnóti Miklós Általános Iskola Pedagógiai programjából)
Az
iskolai környezeti nevelés elvei az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános
Iskolában:
Nevelőmunkánk
során környezettudatos magatartás és életvitel elsajátíttatására törekszünk,
mely elősegíti az élő természet fennmaradását.
Fenntarthatóság,
környezettudatosságra nevelés során célunk annak megvalósítása, hogy tanulóink
számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás
váljék meghatározóvá.
(Idézet az Iregszemcsei
Deák Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programjából)
Tanulóinkat képessé
kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az
élet valódi ügyeivel, elengedhetetlen, hogy saját maguk tapasztalják meg a
problémákat, azok összefüggéseit és próbáljanak választ találni rájuk, azaz a
tanulók legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek
összefüggését.
A Testvériskolai
projektünk fenntartási ideje alatt, a 2015/2016-os tanév végén a tanulók
kérdőívet tölthettek ki a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatban. 45 db
kérdést tettünk fel tanulóinknak a természet- és környezetvédelem,
környezettudatos magatartás témakörből. Összesen 89 tanuló válaszolt a feltett
kérdésekre. Az Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskolából 55 tanuló,
61,8%-ban, míg a győri Radnóti Miklós Általános Iskolából 34 tanuló töltötte ki
a kérdőívet. Ez a részvételi arány 38,2%-a volt.
A természetfilmeket is
érintettük témaként a program megvalósítása során. Filmnézési szokásaikról
kérdeztük tanulóinkat: Szoktál-e dokumentumfilmet nézni a természetről? A
megadott válaszok alapján mondhatjuk, hogy a válaszadók 20,2%-a gyakran,
68,5%-a ritkán néz természetfilmeket. 11,2%-uk egyáltalán nem néz
dokumentumfilmeket a természetről, mert nem érdekli őket.
A környezetvédelem
fontos eleme a programnak, az intézmények alapelveinek. Szeretnénk
környezettudatos magatartásra nevelni tanulóinkat. Ehhez járul hozzá, hogy
tanórákon, illetve szabadidős foglalkozásokon beszélgetünk a környezetvédelemről,
és cselekedtetjük tanulóinkat, így téve mindennapi tevékenységgé környezetünk
ápolását, a természet védelmét. Kérdésünk arra irányult, hogy vajon a diákok
magánbeszélgetései során témaként felmerül-e a környezetvédelem. A bejelölt
válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy 26,1%-uk beszélget rendszeresen, 10,2%-uk
gyakran, és 63,6%-uk néha a környezetvédelemről.
A magyar családok egyre
kevesebb könyvet tartanak otthon, ennek oka lehet: érdeklődés-vesztés, az
infokommunikációs technológia fejlődése, és térhódítása, a könyvek
beszerezhetőségének korlátai (anyagi korlátok vagy a piac nagyvárosokra történő
koncentrálása), időhiány – ami kialakítja a „miért vegyem meg, úgysem jut idő
rá, hogy elolvassam” magatartást. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a diákjaink
otthonában tartott könyvek között vannak-e természettel kapcsolatosak.
24,1%-uknál nincsenek ilyen jellegű könyvek, 60,9%-uknak van néhány darab, és
14,9-uk mondta azt, hogy sok természettel kapcsolatos könyvük van.
Iskolai
környezetvédelmi ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának egyik
legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés, melyet nemcsak az iskolában és
településszinten kell alkalmazni, hanem fontos nevelési célunk ennek otthoni
megvalósítása is. Ezért arra törekszünk, hogy tanulóink otthon is próbálják
szelektíven gyűjteni a hulladékot. Erre vonatkozóan is fogalmaztunk meg
kérdést. 37 tanuló, a tanulók 42%-a szelektíven gyűjti otthon is a hulladékot.
29 tanuló, a megkérdezettek 33%-a néha igen, néha nem. 22 tanuló, azaz 25% nem
gyűjti otthon szelektíven a hulladékot.
A használt étolaj
felhasználási szokásaikra vonatkozóan is megkérdeztük tanulóinkat. Legtöbben,
39 tanuló, azaz közel 45% külön gyűjti és elviszi a hulladékudvarba vagy egyéb
átvevő helyre. 22 tanuló (25%) üvegbe, flakonba téve dobja kukába. Viszonylag
magas még azoknak a tanulóknak az aránya (közel 30%), akik kerti növényekre,
lefolyóba, vagy a WC-be öntik a használt olajat.
A tanulók többsége
tudja és ismeri, hogy melyek azok a leggyakoribb anyagok, melyekkel szennyezik
a természetes vizeket. 74 tanuló (84%) gondolja úgy, hogy a leggyakoribb
szennyező anyag az olaj, 48 tanuló (54%) gondolja úgy, hogy a második
leggyakoribb természetes vizeket szennyező anyag a műtrágya. Vannak tanulók,
akik szerint a kidobott gyümölcsök, zöldségek képezik a harmadik leggyakoribb
szennyező anyagot (26%). Papírt a tanulók 21%-a tartja a természetes vizek szennyezőjének.
A savas esők
kialakulásának okairól is megkérdeztük a tanulókat. A tanulók közel 40%-a
gondolja úgy, hogy a savas esők kialakulásának elsődleges oka a szén-dioxid.
35,2% a kén-dioxidot tartja a savas esők okozójának. 14 tanuló (16%) a metánt
tartja felelősnek a savas eső kialakulásáért. Mindössze a tanulók 9%-a szerint
az ammóniagáz miatt alakul ki a savas eső.
Az előző kérdéshez
szorosan kapcsolódik az a probléma, hogy mely növények érzékenyebbek a savas
esőre. A legtöbben úgy gondolják (40%), hogy a gabonafélék a legérzékenyebbek a
savas esőre. Viszonylag sok tanuló (31%) tartja a savas esőre érzékenynek a
lombhullató fákat. A tűlevelű fák és a gyomnövények érzékenységére a tanulók
30%-a szavazott.
Lényeges kérdés a 21.
században a Földet körülvevő ózonpajzs szerepe és védelme. Kíváncsiak voltunk
arra, hogy a tanulóink tisztában vannak-e az ózonpajzs szerepével, elhelyezkedésével
és tudják-e, hogy mi okozza elvékonyodását. Ki kellett választani több állítás
közül azokat, melyek szerintük igaz állítás. Legtöbben, összesen 37 (42%) tanuló
gondolta igaznak, hogy az ózonpajzs elvékonyodása növeli a bőrrák
kialakulásának veszélyét. Azt a tényt, hogy az ózonpajzs megvédi a Földet a
világűr hidegétől a tanulók 27%-a gondolta. De azt is sokan vélték igaznak (25%),
hogy az ózonpajzs elvékonyodását emberi tevékenység okozza.
A szmog kialakulási
helyéről úgy gondolja a tanulók több, mint fele, hogy a nagyvárosokban alakul
ki. Meglepő, hogy a válaszolók 15%-a gondolja úgy, hogy az erdők közelében
alakul ki.
A tanulók nagy
százaléka (61,4%) tudja, hogy a tengerbe ömlő kőolaj veszélyezteti az
élővilágot. Sajnos 14 tanuló (16%) úgy gondolja, hogy a kőolaj lesüllyed a
tenger aljára, és ezért nem is veszélyezteti az élővilágot.
Az előző kérdéssel függ
össze az a kérdés, hogy szükség van-e a tengeri élővilág védelmére. A tanulók
81,6%-a tudja, hogy védeni kell a tengerek élővilágát. Három tanuló szerint nem
kell vigyázni a tengerek élővilágára, mert az emberek a szárazföldön élnek.
A talaj minőgének
romlását a tanulók 68,6%-a a műtrágyák használatában látják. 31,4%-uk az
istállótrágyát okolja.
Természeti ismereteikre
is rákérdeztünk. Azt is szerettük volna megtudni, hogy tanulóink szerint hány
madárfaj él Magyarországon. A tanulók 41,4%-a vélte úgy, hogy ez a szám 100 és
200 közé esik. 31% tippelt úgy, 200 és 300 közötti madárfaj él hazánkban. A
tanulók 51,4%-a gondolja úgy, hogy a madarakat azért gyűrűzik, hogy
vonulásukról gyűjtsenek adatokat. 21% szerint azért gyűrűznek, hogy megtudják
hol élnek.
Megkérdeztük, hogy
mikor okoz nagyobb természeti kárt a vadász. Legtöbben (56,8%) szerint akkor a
legnagyobb a természeti kár, ha rétisast lő le. Legkevesebben gondolták úgy,
hogy veréb lelövése a legnagyobb a kár. 12,5% szerint egy madár lelövése nem
számít kárnak.
Arra a kérdésre, hogy
mikor keletkezik nagyobb zavar az életközösségben, 54,5% a rétisasok
kipusztulását nevezte meg, 33% a verebek kipusztulásában látja a nagyobb
problémát, de 12,5% szerint nem baj, ha kipusztul egy faj, marad még elég
madárfaj.
Az erdők és a fák
élettani hatására, fontosságára is kíváncsiak voltunk. Arra, hogy milyen hatása
van annak, ha egy meredek hegyoldalon teljesen kivágják az erdőt. A tanulók
közel két harmada tudja, hogy kedvezőtlen hatása lesz a fák kivágásának, mert az
esővíz akadály nélkül mossa le a termőréteget. 20,7% szerint közömbös, ha
kivágják az erdőt, mert úgy gondolják, hogy is újra nő az erdő.
Arra a kérdésre, hogy
miért okoz károkat a fakitermelés, legtöbben (55,8%) az árvízveszélyt jelölték
meg. 44,2% gondolja azt, hogy eltűnik a termőtalaj.
Megkérdeztük, hogy mi a
Vörös Könyv, a három válaszadási lehetőség közül közel azonos arányban
válaszoltak a kérdésekre.
Arra a kérdésre, hogy
miért kell fákat ültetni, legtöbben az oxigéntermelő hatását jelölték meg. 48,9%
a levegő szén-dioxid megkötését tartja fontosnak. 46,6% a pormegkötő hatását is
fontosnak tartotta.
Mézhez kapcsolódóan is
szerepelt kérdés. A tanulók 80,7%-a tartja az akácmézet a legkiválóbbnak.
Legkevésbé jófajta méznek a csalánból készült mézet gondolja.
Ökológiai lábnyomra
vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hallottak-e
az ökológiai lábnyomról. 51,7%-uk hallott róla, közel 18,4%-uknak rémlett
valami, a tanulók közel egyharmada nem hallott róla. Azt, hogy mit mutat meg az
ökológiai lábnyom, azt a tanulók 56,3%-a tudja, azaz az egy főre eső káros
környezeti hatások összessége. 13,8%-uk úgy gondolja, hogy ez egy élőlény
lábnyoma. Megkérdeztük, hogy tudják-e, hogy van-e olyan internetes alkalmazás,
amelyikkel kiszámítható ökológiai lábnyom. A tanulók 51%-a tudja, hogy van
ilyen alkalmazás, de 34% nem tud ilyen alkalmazásról.
Arra a kérdésre, hogy
hallottak-e a globális felmelegedésről, a tanulók 60% azt válaszolta, hogy
igen, mindössze 7% nem hallott róla.
A 21. század másik
környezeti problémája az üvegházhatás. A tanulók 36%-a szerint a szén-dioxid
felelős az üvegházhatás kialakulásáért. Viszonylag magas azon tanulók aránya,
akik szerint a vízgőz okozza az üvegházhatást. A nitrogént és a metánt a
tanulók összesen 18%-a jelölte meg. Az üvegházhatás jelentésére vonatkozóan a
tanulók 57%-a tudta a jó választ. Voltak olyan tanulók is (5 fő), akik szerint
az üvegházhatás a Föld légkörének lehűlését okozza.
Az előző kérdésekhez
kapcsolódva azt tudakoltuk, hogy a Föld klímaváltozása milyen következményekkel
jár. A tanulók kicsivel több, mint fele (51,2%) válaszolta azt, hogy az óceánok
vízszintje növekedni fog. 23,3%-uk vallja, hogy klímaváltozás megemeli
Magyarország hőmérsékletét.
Megkérdeztük, hogy az
üvegházhatás és a közlekedés kapcsolatba hozható-e. A tanulók 57%-a mondja azt,
hogy igen, 43%-uk azt mondta, hogy nincs összefüggés.
További kérdés
vonatkozott arra, hogy van-e a klímaváltozásnak olyan hatása, hogy csökken a
Föld eltartó képessége, azaz kevesebb lesz az élelmiszer. A tanulók 63,6%-a
mondta azt, hogy csökkeni fog a Föld eltartó képessége.
A következő kérdésblokk
az energiahasznosításra, energia fajtáira vonatkozott.
Ki kellett választani a
felsorolásból, hogy melyik megújuló energiaforrás. Legtöbben a fát választották
(38,6%), a kőolajat a tanulók 37,5%-a választotta.
A háztartásban
felhasznált energiákról kérdeztük tanulóinkat. A tanulók többsége (39,8%)
szerint a háztartásban a legtöbb energiát a hűtőszekrény, TV és a számítógép
működtetése okozza. 27,3% válaszolta, hogy a legtöbb energiát a meleg víz
előállítására használjuk fel.
A szélenergiával
kapcsolatban azt tudakoltuk meg, hogy a szélgenerátor közvetlenül mit állít
elő. A tanulók 57,5%-a véli úgy, hogy villamos energiát.
A következő kérdés a
nem megújuló energia fajták ismeretére kérdezett rá. Ki kellett választani a
felsoroltak közül a nem megújuló energiafajtákat. Legtöbben (52,3%) az
atomenergiát és a geotermikus energiát jelölték meg. Voltak olyan tanulók is,
akik nem megújuló energiaforrásként jelölte meg a napenergiát és a
szélenergiát.
Ezzel kapcsolatosan
tettük fel azt a kérdést, hol érdemes szélgenerátort telepíteni. A tanulók
közel 70%-a mondja azt, hogy minél magasabbra telepítik, annál jobb.
Arra
a kérdésre, hogy a napelem mikor termeli a legtöbb energiát, a tanulók harmada
válaszolta, hogy zivatar előtt, tiszta napsütéses időben. Ennél többen, 40,7% gondolja
úgy, hogy zivatar után, tiszta napsütéses időben.
Azt
is megkérdeztük, hogy a biomasszát csak tüzelésre lehet-e használni. A válaszokból
kiderült, hogy a tanulók egyharmada azt mondja, hogy csak tüzelésre. Ennél
többen gondolják azt, hogy tüzelésre és villamos energia előállítására is lehet
használni.
Kíváncsiak
voltunk arra is, hogy tudják-e tanulók, hogy melyik az az energiaforrás,
melynek felhasználásakor nem kerül a környezetbe szennyező anyag. A tanulók
61,4%-a választotta első helyen a napenergiát, 42% a szélenergiát jelölte meg.
A
kérdésekre adott válaszok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy
tanulóink többsége tájékozódott a természet- és környezetvédelem témakörben De
látnunk kell azt, hogy van még teendők a fenntartható fejlődés,
környezetvédelmi nevelés terén. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a Föld
és az ember kölcsönhatásban vannak egymással. A globális kulcsfontosságú
kérdések hatnak egymásra, a múlt, jelen és jövő összefonódnak. Fontos nevelési
feladatunk annak a szemléletnek a kialakítása tanulóinkban, hogy személyes
sorsuk és a bolygó jóléte elválaszthatatlan egymástól.
Iregszemcse, 2017.03.09.
Gyócsi
Edit igazgató
szakmai
vezető